Összegzés – amit ez az út adott nekünk

Többet kaptunk, mint egy nyaralást

Hat nap. Közel 1400 kilométer. Három ország. Kastélyok, hegyek, tavak, tenger, városok, rengeteg finom étel és még több közös élmény.

Ha valaki megkérdezné, milyen volt ez az utazás, valószínűleg nem a látnivalókat kezdenénk sorolni. Hanem azt mondanánk: pont jókor jött.

Karintiába eredetileg a Wörthi-tó miatt indultunk, de ennél sokkal többet kaptunk. Beleszerettünk egy kastélyszálló nyugalmába, elvarázsoltak a hegyek, meglepett bennünket egy spontán tengerparti fürdőzés, és Trieszt első pillanattól kezdve rabul ejtett. Megint bebizonyosodott, hogy nem kell a világ végére utazni ahhoz, hogy életre szóló élményeket gyűjtsünk.

Nevettünk. Pihentünk. Ettünk. Fürödtünk. Néha kicsit olaszok lettünk. 😄 És rengeteg közös emlékkel tértünk haza.

Persze nem minden pillanat volt tökéletes. A fáradtság néha minket is utolért, volt egy kis duzzogás, de ezek is hozzánk tartoznak. Ahogy a szenvedély, a spontán ötletek, a közös nevetések és azok a csendes pillanatok is, amikor csak ültünk egymás mellett, néztük a tengert, és tudtuk, hogy most pontosan ott vagyunk, ahol lennünk kell.

Ez az utazás nemcsak a helyekről szólt, hanem rólunk is. Minden közösen megtett kilométer, minden reggeli kávé, minden naplemente és minden apró kaland egy újabb közös emlék lett, amit senki nem vehet el tőlünk.

És talán ez árulja el a legtöbbet erről az útról, hogy Trieszttől nem búcsúztunk el, csak elköszöntünk. Már hazafelé tudtuk, hogy visszatérünk. Nem is olyan sokára: ha minden a tervek szerint alakul, augusztus 20-án újra ott leszünk, és ezúttal Grado hangulatával is megfűszerezzük a kalandot. Van valami ebben a városban, ami visszahív.

Ez pontosan olyan utazás volt, amilyet újra átélnénk.

Bármikor. ❤️

Mit hoztunk haza? – Egy teljesen komoly szuvenírösszesítő… vagy mégsem. 😄

Minden utazás után előkerül a kérdés:

Na, és mit hoztatok?

Nos…

Nem biztos, hogy erre számítotok. 😄

Hochosterwitz vára

Egy klasszikus hűtőmágnes. Mert valami komoly szuvenírnek is kellett lennie.

Trieszt

Természetesen innen is jött egy hűtőmágnes.

És egy hógömb.

Édességek

Na ebből lett a legtöbb.

Baci és Grísbi.

A legfurcsább szuvenír díját pedig kétséget kizáróan az álló ventilátor nyerte.

Igen. Triesztből hazahoztunk egy ventilátort. Mert 15 euróért egyszerűen nem lehetett otthagyni! 😄

A történet csattanója pedig az, hogy amikor otthon jobban megnéztük a dobozt…

Bolognában gyártották.

Vagyis sikerült Olaszországból hazahoznunk egy olasz ventilátort. Erre azért nem mindenki képes. 😁

És a legfontosabb szuvenír…

Nem fért be a csomagtartóba.

Nem lehetett hűtőmágnesként feltenni a hűtőre. És nem is lehetett becsomagolni.

Azok az élmények, amiket együtt átéltünk.

Mert ezek azok, amelyek évekkel később is ugyanúgy mosolyt csalnak majd az arcunkra.❤️